Oszter Tamás

Riport Oszter Tamással

Vendégünk volt Oszter Tamás természetgyógyász, akit egészségünk, és annak különböző életterületeinkre gyakorolt hatásairól kérdeztünk.

oszter tamás“Azt már sokszor hallottuk, hogy a betegségeinknek nem csupán fizikai, vagy kémiai, hanem legtöbbször lelki okai vannak. Azt is tudjuk már, hogy ha ezen lelki okokat hatékonyan, sikeresen kezeljük, akkor a betegség önmagától is képes felszívódni. Arról azonban kevesebbet hallani, hogy a betegségek, illetve kémiai, fizikai elváltozások alapvető hatással vannak gondolatainkra, döntéseinkre, és ezáltal minden kapcsolatunkra, és minden eseményre életünkben. Ha ezt a kölcsönhatást mélyebben megértjük, akkor képesek vagyunk tartósan, és igazán eredményesen fejlődni, egészségesen, kiegyensúlyozottan, boldogan élni.

A test a lélek és a szellem össze vannak kapcsolva egymással “egy láthatatlan szálon”. Minden gondolatunk és érzelmünk kémiai változásokat indukálnak, és savas vagy lúgos kémhatású kémiai lenyomatokat hagynak testünkben. A pozitív érzések, a pozitív gondolatok lúgos, míg a negatív érzelmek, és negatív gondolkodás savas lenyomatokhoz vezetnek.

A lúgok, amelyek pozitív érzéseink, szellemiségünk, pozitív gondolataink és hozzáállásunk, illetve optimizmusunk által képződnek, táplálják és erősítik a testünket, erősítik az immunrendszerünket, az érzékszerveinket, fejlesztik az észlelésünket, ezáltal tágítva a látókörünket.

A savak viszont, amelyek negatív érzések, gondolatok, stressz, pesszimizmus, önsajnálat, szorongás, illetve hasonló más negatív érzések hatására képződnek, rombolják szervezetünket. Alapvetően avatkoznak be károsan az anyagcserénkbe, ráadásul ezen kémiai lenyomatok nehezebben ürülnek ki a szervezetből, s az évek múlásával már óriási mennyiségben lehetnek jelen. Egy átlag életkorú embernél, akár kilogrammokban is mérhetők. Ezek a savas hatások a mai emberiség legtöbb betegségének okozói.

Az igazi veszély abban rejlik, hogy amikor ezen káros savak már megbetegítettek bennünket, akkor a betegségünk (valójában a kémhatás ami okozta, illetve amit okozott) döntően befolyásolják kommunikációnkat, döntéseinket, és az életünk minden területét. A már megbetegedett ember látásmódja beszűkül, kevesebbet észlel abból, ami körülötte, illetve benne történik, s a figyelme is inkább a negatív dolgokra koncentrálódik. Ennek következményeként az emberi kapcsolataiban, az emberek hozzáállásában több, számára negatív impulzust észlel, s erre természetesen szintén negatív módon reagál. Észrevétlenül elkezdi rombolni a kapcsolatait, munkájában, családjában, vagy baráti körében, amely kapcsolatok gyengülése aztán további negatív érzésekhez vezetnek, s ezek az egymásra halmozódó negatív érzések további betegségekhez. Ilyenkor az ember egyre kilátástalanabbnak, “szűkebbnek”, és boldogtalanabbnak érzi a mindennapjait, mintha “csak ennyi jutott volna neki erre az életére …”

A legtöbb ember hosszabb-rövidebb időre kikerül ebből a “mókuskerékből”, de ahogy telnek az évek egyre mélyebbre süllyed a negatív szemléletmódba, a pesszimizmusba, az örömtelenségbe, a lemondásba, a problémákba, szenvedésekbe, testi tünetekbe, majd konkrét betegségekbe. Ez a folyamat sajnos a legtöbb embert érinti, s szükségszerűnek tűnik, de tökéletesen elkerülhető.”