Nem attól félünk legjobban, hogy alkalmatlanok vagyunk. Leginkább attól félünk, hogy mérhetetlenül erősek vagyunk. Nem a sötétségünk, hanem a fényünk kelti bennünk a legnagyobb félelmet. Azt kérdezzük magunktól: „hogy jövök Én ahhoz, hogy ragyogó, zseniális, gyönyörű és nagyszerű legyek?”
Valóban, ki vagy, hogy mindez ne lehetnél?
Isten gyermeke vagy!
Nem bölcs dolog összezsugorodni azért, hogy körülöttünk mások ne érezzék magukat bizonytalannak. Mindannyian úgy vagyunk megteremtve, hogy sugározzunk, akár a gyermekek. Arra születtünk, hogy Isten dicsőségét megvalósítsuk önmagunkban. Ez nem csak egyesekben, hanem mindenkiben megvan. És amint engedjük, hogy a fényünk sugározzon, egyben öntudatlanul másoknak is „engedélyezzük”, hogy ugyanezt tegyék. Amikor megszabadulunk a saját félelmeinktől, akkor jelenlétünk másokat is automatikusan felszabadít.